A Kolozsvári Ferences Templom és Kolostor rövid története

A mai Kolozsvári Ferences templom nagy valószínűség szerint a római castrum keleti szélén emelt pogány szentély helyén épült. A feltételezések szerint az eredetileg félköríves bazilikát a 13. századi tatárdúlás után egycsúcsíves (gótikus) templom váltotta fel, melynek építéséhez Hunyadi János 1455-ben évi segélyt rendelt el.

A domonkos szerzetesek által épített templom északi mellékhajóját később a kolostor folyosójává, a délit pedig három kápolnára osztották. A reformáció idején, a domonkosok 1556-os kitiltása után a templomot és a mellette lévő kolostor épületét protestáns felekezetek használták.

A katolikus megújulás során, 1725-ben a ferencesek birtokába került az épület, akik barokk stílusban alakították át:

Homlokzat és torony: 1734–1745 között felépült a három szinten tagolt, 4,5 x 4,5 m alapterületű, impozáns, hagymakupolás 53 méter magas torony. 1747-ben pedig a Szent Ferenc és Szent Antal szobraival ellátott fülkés homlokzat. A kapu felett a Szűz Mária-szobor kapott helyet.

Ablakok és kápolna: A gótikus ablakokat félköríves barokk ablakok váltották fel, a déli oldalon pedig a Kornis család felépíttette a Lorettói kápolnát (az utcafronton lévő művészi domborműve és kronosztichonja az 1743-as évet jelöli).

Megmaradt gótikus elemek: A sekrestye keresztboltozata, valamint a szomszédos terem (Mátyás-terem) egyetlen oszlopra támaszkodó, 8 kőrózsás hálóboltozata.

A templom belső tere ma donga-boltozatos csarnoktemplom, déli oldalán három kápolnával.

További, részletesebb információk

A bejárat feletti toronyfülkét a rend Nagyasszonya, a Szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária barokk szobra díszíti, amit a neves Nachtigall János készített az 1750-es években. A templom homlokzatának felső két fülkéjében Szent Ferenc és Szent Antal szobra látható. Ezeket – a Lorettói-kápolna homlokzati domborművével együtt, amely a Názáreti-ház átszállítását ábrázolja– szintén az előbb említett mester készítette.

1902-ben készült a templom külső utcai bejáratához a ma is látható és használatban lévő vasajtó, amely Demjén Ágoston helyi műlakatos munkája.

A torony három szinten tagolt, 4,5 x 4,5 m alapterületű, impozáns, hagymakupolás, melynek magassága 53 m. A kőműves munkálatokat a torony melletti két oldalt emelt homlokzati-párkányokkal együtt 1740-ben kezdték el és 1743-ban fejezték be. A keresztet 1744-ben tették fel a toronyra, ami 1779 júniusában lezuhant és széttört, helyébe 1780-ban tettek újat, ami vasból készült, és rézgömbbel látták el. 1830-ban került sor a torony átfogó javítására: a régi toronyfedelet teljesen lecserélték, a befedéséhez szükséges bádogot Bécsből hozatták. Később, az 1898-as újabb toronyjavítás alkalmával egy 2.80 m nagyságú vasból készült új kereszt kerül a tetejére. Közben, 1772-ben a város, és főleg az óváriak kezdeményezésére és költségén a toronyba egy nagy órát is beszereltek, amiről a polgári lakosság kellett volna gondoskodjon, ez azonban nagyon hamar feledésbe merült. Napjainkban a toronyban lévő négy harang közül három harang van használatban, de a gyakorlatban naponta, a szentmisék alkalmával csak kettő szólal meg.

Gondolat

Meghívunk, lépj be Szent Ferenc évszázados kolozsvári örökségébe.

1. Lourdesi Mária-oltár:

Rövid ismertető

A Lourdesi Mária-oltárt 1900-ban rendelték meg Korbulyné Bogdánffy Margit adományából, Ferdinand Stufleser Grödenben (Dél-Tirol) dolgozó szobrásztól.

Gondolat: Neked kicsoda Mária? Édesanya, közbenjáró, vagy…

Gondolat: Állj meg egy percre: mit jelent számodra Mária tisztelete, jelenléte?

Bővebben…

A lourdesi barlang a franciaországi Lourdes-ban 1858-ban történt Mária-jelenések emlékére készült ábrázolás, amelyet világszerte számos templom és kegyhely másolatban állít fel. A jelenés szerint Bernadette Soubirous-nak a Massabielle-sziklabarlangban jelent meg a Szűzanya, aki a Szeplőtelen Fogantatásnak nevezte magát, és forrásvíz fakadását jelezte a barlang aljában.

Templomunkban is mesterséges sziklaformát utánozó lourdesi barlang látható, amelyben a Szűzanya szobra áll – fehér ruhában, kék övvel, mezítláb, kezében rózsafüzérrel –, előtte egy kisebb Bernadette-szobor térdel, imádkozva tekintve fel rá. 1900-ban rendelték meg Korbulyné Bogdánffy Margit adományából, Ferdinand Stufleser Grödenben (Dél-Tirol) dolgozó szobrásztól.

2. A Lisieux-i Kis Szent Teréz-oltár

Rövid ismertető

Az 1925-ben szentté avatott francia kármelita apáca Lisieux-i Kis Szent Teréz (1873-1897) tiszteletére 1926-ban Szopos Sándor festette az oltárképet. Különlegessége, hogy a Teréz körüli angyalok mintájául a Szent Bonaventura nyomda szerkesztőségének női tagjai szolgáltak.

Gondolat:

A nagy szeretet nem nagy tettekben, hanem apró, hűséges gesztusokban mutatkozik meg.

Nem kell nagy tetteket vinned véghez – elég, ha kicsiben is szeretettel élsz.

Milyen apró gesztussal tudnál ma/ a következő napokban szeretetet mutatni?

Bővebben…

Az 1925-ben szentté avatott francia kármelita Lisieux-i Kis Szent Teréz tiszteletére (1873-1897) 1926-ban Szopos Sándor festett oltárképet, amit a ferencesek a templom kolostor felőli falán helyeztek el, rögtön a kórus előtti részen. Lelkiségének lényege az úgynevezett „kis út” (a spiritualitás egyszerű, alázatos formája): nem nagy tettekkel, hanem a mindennapi élet apró cselekedeteiben megélt gyermeki bizalommal és szeretettel akart Istenhez közeledni. Halála után megjelent önéletrajzi írása, az „Egy lélek története” hatalmas népszerűségre tett szert, és sokakat megérintett egyszerű, mély hite.

Az oltárkép különlegességét adja, hogy Teréz és a körülötte lévő 3 angyal mintájául a helyi ferences Szent Bonaventura nyomda és könyvkiadó (1906-1948) szerkesztőségének női tagjai szolgáltak.

Páduai Szent Antal-oltár

Rövid ismertető

1899-ben közadakozásból állították fel Szent Antal szobrát a kis Jézussal, majd bevezették a keddi búcsúkat és kenyérosztást; 1906-ban elkészült a mai nagyoltár. A Szent Antal-tisztelet a kommunizmus idején is fennmaradt, ma pedig keddenként két szentmise, hálatáblák és kenyéradományok őrzik a szent közbenjáró tiszteletének gyakorlatát.

Gondolat:

Szent Antal az elveszettek megtalálója – mit/kit keresel te ma este?

Bővebben…

Talán, ha nem az egyik legismertebb szent Páduai Szent Antal (1195-1231), ferences szerzetes, akit az elveszett dolgok megtalálójaként, nehéz helyzetek megoldójaként is számon tartanak. Ábrázolása világszerte egységes: ferences szerzetesi ruha, egyik kezében fehér liliom, másik kezében, karján a kis Jézus.

Templomunkban 1899-ben állítják fel Szent Antal ember nagyságú szobrát, karján a kis Jézussal – közadakozásból – perselyét a szegények gondozására szánva. A másik évben már jegyzik a keddi búcsúkat, azaz a szentmisék megtartását és a begyűlt kenyerek kiosztását. 1906-ban készült el a mai nagy oltár Bak Lajos asztalos mester adománya és saját kezű munkájaként.

A kommunizmus idején is megmaradt a Szent Antal tisztelet erős hagyománya, bár kevesebb kenyérrel és persely adománnyal, keddi szentmisék bemutatásával. Napjainkban is jelen van a buzgó Szent Antal tisztelet: keddenként két szentmise van ünnepelve, de számos hálatábla, persely adomány, és a keddenként összegyűlt több száz kenyér is mintegy bizonyítja a páduai szent sok száz éves közbenjáró erejét felekezet és nyelvi hovatartozástól függetlenül.

Szószék

Rövid ismertető

A gazdagon faragott, aranyozott barokk szószék, 1740-ben készült. A mellvéden Krisztus féldomborműve és a négy evangélista, tetején a keresztet tartó Üdvözítő szobra áll.

Gondolat:

Te mikor olvastad utoljára a Szentírást? / hallgattál prédikációt?

Bővebben…

A kolostorépület folyosóját és a templomot összekötő csúcsíves keretű ajtó mellett van a szószék. A gazdag faragású és erőteljes kivitelezésű barokk mű, feltehetőleg Nachtigall János alkotása, amely 1740-ben készült el Torma Miklós és neje Száva Judit adományából. A mellvéd közepén földgömbbel az Úr Jézus féldombormű mellszobra látható, két oldalán pedig a négy evangélista mellszobra. A szószék tetején a keresztet tartó Üdvözítő áll dicsőült és bírói mivoltát mutató alakban.

Jézus Szíve-oltár

Rövid ismertető

A Jézus Szíve oltár képe 1734-ben készült, eredeti képét 1900-ban Mandy János adományából egy embernagyságú Jézus Szíve-szobor váltotta fel, felül a Szent Őrangyallal, alul Szent Józseffel és a kis Jézussal.

Gondolat

Milyen hálát/terhet hoznál ma ehhez a Szívhez?

Bővebben…

Jézus Szíve oltárt képbetéttel együtt Csáki Zsigmond és neje, Haller Katalin emelte, a látható felírás szerint 1734-ben. Később, 1900-ban a kép helyébe Jézus Szívének ember nagyságú öntött és festett szobra került, Mandy János vasúti főkalauz jóvoltából. Az oltár felső részén levő körkeretben a Szent Őrangyal látható, alsó részén pedig üveg alatt Szent József a kis Jézussal.

Főoltár – a forgóoltár

Rövid ismertető

A Havas Boldogasszony 1730-ban készült képe (a római Santa Maria Maggiore ősi Mária-képének másolata) egy forgóoltár része: a rögzített keret mögötti forgó tengelyen három kép/szobor váltakozik ünnepenként.

Gondolat

Nem a látvány a fontos, hanem Akire mutat.

Bármerre fordulsz is, Isten szeretete mindig feléd fordul.

Bővebben…

A jelenlegi főoltár, a templommal együtt a Havas Boldogasszony tiszteletére lett szentelve, amely a római legelső Istenanya-szentélyről, a Sancta Maria Maggore- től kapta nevét. Az ott található kegyképet, a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista festette. A kolozsvári ferences templom főoltárára a Havas Boldogasszony „írott képét” 1730-ban Ettinger Mária szebeni lakos rendelte egy brassói mesternél. A kép alján ez a felirat olvasható: „Vera effigies S. Mariae Maioris ad Nives,” azaz „A Havas Boldogasszony valóságos képe.” A főoltár attól is különleges, hogy nem egy statikus, hanem forgatható oltár. A központi részen, a rögzített ráma mögött forgótengellyel ellátott, a teljes körből három egyformán képzett mélyített fülkébe van elhelyezve a Havas Boldogasszony képe, egy Mária Szíve szobor, valamint egy keresztre feszített Krisztus. Az év nagy részében a kép látható előtérben, a szobor május, illetve október hónapokban, a kereszt pedig a szenvedés, a készülés vagyis a nagyböjt és az advent időszakában. A főoltár mögött került kialakításra egy pódium, melyről a forgóoltár beállítása történik. Ennek különlegessége, hogy deszkázata a 17. századi (protestáns használatban lévő templom vagy imaterem) kazettás mennyezet részleteiből készült. A főoltár felső részének két oldalán egy-egy szárnyas angyal fogja közre a bodor felhők és puttók között sugárkoszorút árasztó Jézus Szent Szívét, melyet töviskoszorú fon át. A főoltár legtetején, a szentélyboltozatig érő kereszt alatt látható a ferences kiscímer, amely a templom több másik helyén is látható, mint pl. orgona teteje, hajó boltív, mellékoltárok. Az oltár jobb és bal oldalán a Szent István és Szent László király látható a rájuk jellemző attribútumokkal. A szentély déli részén a vecsernyemondó trónus díszes mellvédje látható, amely két sorban három-három mezőre tagolódik.

Mennyezeti freskók

Rövid ismertető

A templom mennyezetét 1900-ban festették ki ferences tárgyú/tematikájú jelenetekkel, Adorján János kolozsvári festő munkájával.

Gondolat

Szent Ferenc szíve mindig fölfelé, Isten felé fordult – emeld te is a tekinteted.

Bővebben…

1873-ban újra meszelik a templomot. Az 1900-ban történt belső falfestés alkalmával, a templom mennyezetét ferences tárgyú freskókkal díszítették, Szent Ferenc legfontosabb életeseményeit jelenítve meg, amelyeket Adorján János, kolozsvári festő készített. Megáldásukra az év szeptember 21-én került sor Mailáth Gusztáv püspök részvételével.

Orgona

Rövid ismertető

A hangszert 1908-ban a pécsi Angster József és Fia cég építette, később bővítették. A hangszer 2 manuálos és pedálos, illetve 26 regiszteres volt. 1926-ban a Wegenstein L. Fiai temesvári cég új játszóasztalt készített és 32 regiszterre bővítette ki az orgonát. Így 3 manuálos és pedálos lett.

Gondolat:

Az orgona hangja hidat épít ég és föld között!

Az orgona szava Isten dicséretére emeli a szívet!

Bővebben…

1781-ben a templom számára új orgonát vásárolt a ferences közösség, a vételt gróf Teleki Sára kisasszony adománya tette lehetővé. A korábbiról semmilyen adat nem maradt fenn. A használattól és az időtől megkopott orgonát 1875-ben P. Váncsa Gábor házfőnök építtette újjá Kolonics István orgonakészítő mesterrel. A napjainkban is szolgálatban lévő hangszert 1908-ban építette a pécsi Angster József és Fia cég (opus 625).  A hangszer 2 manuálos és pedálos, illetve 26 regiszteres volt. 1926-ban a Wegenstein L. Fiai temesvári cég új játszóasztalt készített és 32 regiszterre bővítette ki az orgonát. Így 3 manuálos és pedálos lett: Főmű, Redőnymű és Távmű. Hangterjedelme is bővült 56 hangra (C - g3), összesen 1978 síppal. A legkisebb síp kb. 1½ cm láb nélkül, a legnagyobb pedig kb. 5.1 m lábbal együtt. A harmadik manuál visszhangműként a templom falához épített kolostor emeleti folyosójának végén egy szobácskába volt beépítve, amelynek ablaka épp a templom szentélyére nyílott. A két első manuál és a pedál pneumatikus működtetésű maradt, a harmadik manuál pedig elektropneumatikus vezérlést kapott. A 6 új sípsor a második manuál bővítéseként lett beépítve. A régi Angster játszóasztalt a marosvásárhelyi ferenceseknek adták. 1949-ben az állami hatóság a kolostor államosított épületében zeneiskolát nyitott, így a III. manuál idegen területen maradt 1971-ig, amikor az iskola igazgatósága, az akkori templomigazgató kérésére megengedte leszerelését és a templom kórusán való felszerelését. Így a III. manuál távmű szerepe megszűnt és az orgona teljességébe kapcsolódott, azonban elektropneumatikája teljes mértékű felújítást igényel.

Szent Ferenc-oltár

Rövid ismertető

Az oltár 1736-ban készült gróf Mikes István és Petki Rozália költségén, Szabó Mihály plébános kezdeményezésére, felül Szent Mihály főangyallal, alul Szent Annával, középen Szent Ferenc szobrával.

Gondolat

Assisi Szent Ferenc nem birtokolni akart, hanem szeretni – mindent és mindenkit. Te, hogy állsz e téren?

Bővebben…

Az északi mellékoltárok egyike Szabó Mihály Kolozsvár buzgó plébánosának kezdeményezésével gróf Mikes István és neje gróf Petki Rozália költségén készült el 1736-ban. Az oltár feletti körképben Szent Mihály főangyal látható, alul pedig üveg alatt Szent Anna, középen pedig Szent Ferenc ember nagyságú öntött és festett szobra van elhelyezve. Szent Ferencet a hagyományos ferences ruhában (barna csuhában) ábrázolja a szobor, derekán a három csomóval megkötött kordával, amely a szegénység, tisztaság és engedelmesség fogadalmára utal. Egyik kezében keresztet tart, amely a bűnbánatra és Krisztus követésére hívja fel a figyelmet, míg másik kezén a stigmák – Krisztus sebhelyei – láthatók, jelezve, hogy Ferenc testén is megjelentek Jézus szenvedésének jelei.

Szent Kereszt-kápolna – a Kornis-kereszt

Rövid ismertető

Kornis Zsigmond erdélyi kormányzó ajándékozta 1731-ben a templomnak szentbenedeki kastélyából ezt a 16. századi reneszánsz feszületet. A 175 cm magas, ismeretlen mestertől származó kereszt szilfából készült – a legnehezebben megmunkálható faanyagból –, több darabból összeillesztve, egyedül a töviskoszorú egy darab fából faragott.

Gondolat

Mi vagy ki a te kereszted? Esetleg te kinek lehetsz a keresztje?

Bővebben…

Az első kápolna a templom szentélyétől számítva a Szent Kereszt-kápolna, melyet Kornis Zsigmond erdélyi kormányzó alakíttatott át 1730-ban. Az új kápolnába a szentbenedeki udvarházából hozatta be a csodatevő nagy feszületet, amelyet 1731. február 23- án helyeztek el az oltár fölé. A feljegyzések szerint nem csak a kolozsváriak jártak ide, hanem elzarándokoltak a Szent Kereszt tövébe a környékről is: Désről, Szamosújvárról, Tordáról, sőt Temesvárról és Gyergyóból is. Nagyon sokan, akik meghallgatást nyertek, hálából emléktárgyakat adtak a kápolna részére, mintegy elismerésként a nyert kegyelemért: „1738-ban már 159 darab ezüst fogadalmi tárgy és 20 festett kép függött a Szent Kereszt oltára körül.” A kereszt különlegessége, hogy 1,75 cm magas, ismeretlen a készítője, anyaga szilfa, ami a legnehezebben munkálható faanyag. Több részből van összetéve: a két kar különálló, az arc és a koponya fele két darabból áll, a törzs három hosszanti darabból van összeillesztve, a térdtől a lábszár, valamint a láb szintén különálló darab, azonban a koszorú maga egy darab fából van faragva. Kifaragása tökéletes, még a hátán is ki vannak dolgozva a csigolyák. A művész az emberi test anatómiájával teljesen tisztában volt, s ez a tudása érvényesül is főképpen az erek és izmok megjelenítésében. Az egész test krétamasszával és temperával van lefestve. A kereszt, amelyen a test függ, a szegekkel együtt későbbi eredetű.

Szent István-kápolna – a Csíksomlyói kegyszobor másolata

Rövid ismertető

A Szent István király tiszteletére szentelt mellékoltár képén az államalapító király felajánlja népét és koronáját a Boldogasszonynak, felül, fia, Szent Imre herceg látható.

Vele szemben pedig 1946-ban a hívek adományából elhelyezték a Csíksomlyói Segítő Szűz Mária kegyszobor faragott másolatát, annak emlékére, hogy az eredeti szobor a két világháború (1916, 1944) idején itt talált menedéket a front elől.

Gondolat

Egykor bombák/háború elől menekült/ rejtőzött ez a szobor – te most mi elől futsz, mi elől nem tudsz megpihenni?

Mária ma is oltalmat kínál – csak az a kérdés, te milyen „háborúban” vagy éppen?

Bővebben…

Ez a mellékoltár Szent István király tiszteletére lett szentelve és Kornis István királyi tanácsos, erdélyi hadbiztos építtette oda temetkezés céljából. A festett oltárkép az államalapító királyt ábrázolja, amint népét, s koronáját felajánlja a Boldogasszonynak. Az oltár emelvényt felülzáró lóherés keretben Szent Imre herceg kisebb mell képe látható, amit Keöpeczi Sebestyén József, a neves heraldikus festett 1947-ben.

Ebben a kápolnában kapott helyet 1946. december 8-án a hívek jóvoltából, a Csíksomlyói Segítő Szűz Mária kegyszobor hársfából készült kisebb másolata annak emlékére, hogy az I. (1916 őszétől 1920 tavaszáig) és a II. világháború (1944 szeptembere és 1945 áprilisa) idején az eredeti csíksomlyói szobor itt lelt menedékre a szovjet–román–német front előre nyomulása miatt.  A szobor-másolatot Bertalan Károly kolozsvári szobrász faragta 1946-ban.

Szent József és a kis Jézus-szobor

Rövid ismertető

Az 1901-ből származó öntött Szent József-szobor látható ölében a kis Jézussal. Az oltár feletti keretben Keresztelő Szent János képe kapott helyet.

Gondolat

A „csendes óriás”: József szavak nélkül védte azt, amit szeretett vagyis a családot – és, te?

Nem a hangos szavak, hanem a hűséges jelenlét védi meg a családot – ahogy József tette!

Bővebben…

Ezt a mellékkápolnát eredetileg Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. Jelenleg az oltáron egy nagyobb méretű, 1901-ből származó öntött Szent József-szobor látható ölében a kis Jézussal. Az oltár feletti keretben Keresztelő Szent János képe kapott helyet. Mindezt Toroczkai János kincstárnok emeltette 1737-ben, igényt tartva az oltár alatti temetkezésre.

Loretto-kápolna→ belépő a csendbe

Rövid ismertető

A kápolna kinti homlokzati dombormű (szintén Nachtigall munkája) a Szent Család házának átszállítását ábrázolja.

Gondolat

Belépve kérünk, tarts csendet – ez a tér már az imádságé. Adj hálát, kérj, vagy csak csendben légy jelen!

Bővebben…

A lorettói kápolna a Szűzanya názáreti házának, az úgynevezett Szent Háznak barokk kori másolata, amelyet a hagyomány szerint angyalok mentettek át a Szentföldről Itáliába, a mai Loreto városába, ahol azóta híres zarándokhelyként tisztelik. Az itáliai lorettói bazilika mintájára Európa-szerte, így Erdélyben is számos templomban építettek hasonló kápolnákat – különösen ferences helyeken – oltárukon a lorettói kegyszobor másolatával, amelyet gyakran az eredeti szoborhoz is hozzáérintettek felszentelés előtt. Számos helyszínen, így itt Kolozsváron is a Szűzanya színe fekete. Ennek magyarázatát az Énekek éneke 1,5 verséből („Fekete vagyok, de szép” – „Nigra sum sed formosa”) eredezteti a hagyomány: a középkori Mária-tisztelet ezt a bibliai sort a Szűzanyára vonatkoztatta, így a sötét árnyalat nem hiányosság, hanem éppen a szépség és a misztikus mélység jele lett.

IMAFAL/Panel

Írd le: 

miért vagy hálás?!

netán azt, hogy

mire van szükséged?!

vagy egyszerűen mit viszel magaddal a mai estéből!