Testvérek

  Ferences Óra előadássorozat ötödik rendezvénye a csíksomlyói kegytemplomban, amelynek meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai gyermekpszichológus Mire figyeljen oda a kisgyerek szülője? című előadásában arra keresi a választ, hogy hogyan lehet betölteni a szülői hivatást, elkerülhetők-e a nagyobb hibák, és mit tartsunk szem előtt, ha gyerekeinket egykor megnyugodva akarjuk útjukra engedni. Az előadást népszerűsítő szórólapokat kitettük a padokra. Kérjük a kedves híveket, fogadják szeretettel, és vigyék magukkal! Jövő vasárnap a nagymise után pedig, ha tehetik, vegyenek részt az előadáson!

Egy jó héttel ezelőtt abban az örömben volt részem, hogy két nővéremmel együtt néhány napot a Csíksomlyói Szűzanya vendégségében tölthettem. Nemzeti zarándokhelyünkön tartották ugyanis az idén a Ferences Nővérek közös képzését. Aki olyan szerencsés, hogy nagy családja van és részt vett már nagy családi összejövetelen, az nagyjából el tudja képzelni, milyen hangulatban telt ez a négy nap. 28 nővér, 5 különböző szerzetesközösség Magyarország határain innen és túlról, és mindegyik Ferences és mindegyik Magyar. Ez a (szerzetes)családi hétvége nagyon jól sikerült, mindenki beleadta önmagát, így lett igazán gazdag és szép. A ferences testvérek vendégszeretete, kedvessége, közvetlensége megható volt. Szent Ferenc missziós küldetéséről és a Szentlélekről tartott nekünk előadást Erik testvér ész Szabolcs testvér. Hiteles szavaikért igazán hálás vagyok. József atya! Ha olvassa a cikket, innen is köszönöm még egyszer, hogy ott lehettünk.Szent Ferenc Kisnővérei teljes létszámmal, a maguk kedvességével voltak jelen. Márta nővér vezetésével az egyik este Beugrót játszottunk. Felszabadító volt látni, hogyan igyekszik mindenki improvizálni valami idétlen szituációt. Remek volt. A Betegápoló nővérek elvittek minket Árkosra, hogy megmutassák, hogyan élnek ott az anyaotthonban öt édesanyával és a sok kis csemetével. Valóban érezhettük mi is, és bárki, aki odamegy, otthon vagyunk. Óriási ajándék volt, hogy a Malensdorfi nővérek is eljöttek a találkozóra. A magyarországi képzéseken eddig nem találkoztunk, hiszen nekik nincs házuk hazánkban, Erdélyben viszont annál nagyobb lelkesedéssel szolgálják a gyerekeket és az időseket. Szent Ferenc Leányai közül is eljött Paula és Lucetta nővér. Azt hiszem, jó kis csapatot alkottunk, főleg, hogy egy szobába kerültünk a szálláson. Mi Szegénygondozók is hoztuk a formánkat, fergeteges volt a túra a Madarasi Hargitán a térdig érő hóban Klarissza nővér vezetésével. Ma, amikor világszerte a család, a közösségek válságát látjuk, azt hiszem, ez a hétvége megerősített minket, szerzeteseket, hogy család nélkül az ember nem találhat önmagára, nem fedezheti fel a világ gazdagságát, a másik emberben rejlő szépséget, Isten szeretetét. Sokat kell tenni a családokért, a szerzetescsaládokért is. Például úgy, hogy megajándékozzuk egymást a minőségi együttlét perceivel. De leginkább meg kell köszönnünk Istennek azokat az embereket, akiket mellénk adott. Istenem, köszönöm neked az én szűkebb és tágabb Ferences Családomat! Amen  M. Teréz nővér

 Csíksomlyó
Számomra nagy ajándék volt, eljutni Csíksomlyóra. Nagyon vágytam már rá, hogy egy ilyen kegyelmi helyre eljussak, ahol is a kegyelem ereje még inkább megérinthet és én is nyitottabb, odafigyelőbb tudok lenni az Isten ajándékaira. A gyönyörű természet- a hegyek, a tiszta vizű hegyi patakok, a fenyőerdők illata- engem, hozzásegítettek ahhoz, hogy az Istenhez közelebb kerüljek. A ferencességnek egy alapvető eleme, hogy a természetben való imádságot fontosnak tartjuk, és hisszük, hogy a teremtett világ szépségein keresztül az Isten jósága és békéje van jelen és így könnyebb az imádságra figyelni! Legalább is számomra jó volt azt látni, hogy ferences nővérek együtt, más- más rendből, mind kerestük a lehetőségeket arra, hogy találkozzunk a Teremtővel, a gyönyörű természetben! A másik örömteli dolog, az a Máriával való kapcsolat volt! Jó volt látni, az embereken azt a gyermeki bizalmat, amit Mária iránt tanúsítottak! Fiatalok és idősebbek együttesen szeretettel és bizakodással fordultak a Szűzanyához, abban bízva, hogy az Ő közbenjárására Fia biztosan meghallgatja imáikat, ha azt tiszta szívvel viszik elé! A sok hálaadó táblából látni, hogy igen is meghallgatja az imáinkat! Nagyon örülök annak, hogy ezt május hónapban tapasztalhattam meg, és abban bízom, hogy a Szűzanyával való kapcsolatom is egyre tisztább és egyre mélyebb lesz! Úgy legyen.
M. Lúcia nővér

Goda Gyula 1957-ben született Budapesten. Műszaki, pszichológiai és teológiai végzettségek után szervezetpszichológiára, vezetéstudományra és menedzsmentre specializálódott. Szakterületei: személyes vezetői tanácsadás, vezetőképzés, változásmenedzsment, tréner- és tanácsadóképzés, konfliktus- és stresszkezelés, meditáció, felsővezetői együttműködés-fejlesztés és nagyvállalati stratégiai tervezés. 

Logisztika és szervezéstudomány területén az ENSZ nemzetközi munkaügyi szervezetének minősített szakértője. Egyetemeken tanít pszichológiát, vezetéstudományt és menedzsmentet. Különböző pszichoterápiás irányzatokat művel: 1990 óta csoportterápiát (ezen a területen ma nemzetközi minősítésű kiképző), 1996 óta család- és párterápiát. Az utóbbi időben kiképzőként dolgozott Kijevben, Athénban, Berlinben, Varsóban és Vilniusban. A vállalati tanácsadásban és a vezetőképzésben 30 év tapasztalattal rendelkezik. Jelenleg Magyarországon, Litvániában, Görögországban és Ukrajnában tanít és dolgozik mint kiképző szupervízor, egyetemi előadótanár. Goda Gyula munkájának fontos részét képezi az egyházi szolgálat is: a család- és párterápia mellett bibliodráma csoportokat, lelkigyakorlatos táborokat vezet, vezetői tanácsadást és közösségépítést tart szerzetesrendek számára.Főbb munkái: A munkahelyi stressz specialitása és kezelése (1999), Paradox technikák az ellenállás kezelésében (2003), Csoportdinamika (2005, egyetemi jegyzet), Karriertanácsadás (2006).Goda Gyula A család mint közösség és annak válsága című, a csíksomlyói kegytemplomban 2012. április 29-én, vasárnap 11.30-kor (a nagymise után) kezdődő előadásáról a következőket mondta: „Úgy érezzük, nehéz időket élünk. A gazdaság, a család, a környezet mintha arra biztatna, hogy keményedjünk, a deformitásokra erővel, „ridegedéssel” válaszoljunk. A krisztusi válasz azonban más. Erőinket nem az elutasítások keménységében, hanem a találkozások intimitásaiban találhatjuk meg önmagunkkal, embertársainkkal, Istennel.Konfliktusaink lehetőségeket rejtenek. Érdemes számba vennünk, válaszaink mennyire őszinték a családban, szűkebb lakóhelyünkön, a munkahelyünkön. Ha ugyanis képesek vagyunk őszintén látni magunkat és a másikat, a konfliktus is forrása lehet valami újnak. Úgysem kerülhető el, akkor legalább legyen a javunkra!Felelősségünk a mai korban sajátos, prófétai nehézséget is fölvet. Értékeink őrzése fontos, ezért aztán könnyű olykor együtt szapulni az ellent, és semmit sem tenni. A próféta soha nem az ellent csepülte, de harcolni kell, ha olyan a helyzet! A mieinkkel való vita, a társainkkal, a népünkkel, a hitsorsosainkkal való szembeszállás, ami éppen értük és nem ellenük történik: ez a prófétai út. Elég hálátlan, népszerűtlen, olykor kínos, mégis ez a mi utunk. Tudjuk ugyanis: a megpróbáltatásaink is értünk vannak, szeretetből, hogy ne tévelyegjünk, és minden gondunk csak annyira fáj, amennyire tökéletlenségünk, hiúságunk, megbocsátani képtelenségünk okozza azt.Munkám során képzek vezetőket, segítek családoknak, pároknak, s amit látok, az mind-mind olyasmi, ami döntően nem változott Krisztus óta. Krisztus tanítása örök. Nem kell mást tennünk, csak meglátnunk az üzenet mai jelentését, és adaptálnunk azt. A kezünkben van a megoldás már rég…” – összegezett Goda Gyula.
Borsodi L. Lászlóferences sajtóreferens

 
Anyák napján ünnepélyesen felajánlottuk az Édesanyákat a Csíksomlyói Segítő Szűzanyának a következő imával:




Mindenható Istenünk!Áldj meg minden édesanyát, akik az anyai méltóságban részesültek, és vállalták mindazokat a fáradalmakat, amelyeket értünk tűrni és szenvedni kellett. Óvd meg őket, ahogyan ők óvtak bennünket minden veszélytől, lemondva minden kényelemről. Add, ó Istenünk, hogy minden édesanya a Te Szíved szerint nevelje gyermekeit! És áldd meg kérünk, a nagymamákat is, akik nekünk szüleinket felnevelték.Végül Csíksomlyói Segítő Szűzanyánk, Hozzád fordulunk. Fogadj minden édesanyát anyai palástod alá, segítsd őket, hogy olyan szeretettel gondozzák gyermekeiket, amint Te gondoztad egyszülött Szent Fiadat. Növeld az édesanyánkban is, bennünk is a hitet, a reményt és a szeretetet, segíts, hogy soha el ne veszítsük ezt. Taníts meg arra, hogy Istenben bízva boldogok legyünk minden veszélyben, s hogy egykor a fényes égi hazában Veled együtt dicsőíthessük a teljes Szentháromságot. Krisztus a mi Urunk által. Ámen

<br> Jézus városa.

Jó Pásztor vasárnapján, a papi hivatások világnapján helyezték el ünnepélyesen a déli szentmise keretében Boldog Apor Vilmos ereklyéjét a csíksomlyói kegytemplomba.1945. március 30-án, nagypénteken, a győri ostrom alatt Apor Vilmos püspök megtagadta a püspökség pincéjében rejtőzködő nők és gyermekek kiadását, ezért egy szovjet tiszt lelőtte. Az ereklye, amelyet Pápai Lajos győri megyéspüspök személyesen hozott el Csíksomlyóra, a boldoggá avatott püspök vérrel átitatott ingének egy darabja, amelyet lelövésekor viselt. Jelenleg ő az egyetlen boldoggá avatott székely vértanú.„Vértanúink ereklyéje számunkra Isten természetfeletti szeretét jelenítik meg, amely érinthető hús és vér formában. Boldog Apor Vilmos vértanú ereklyéjének nagy jelentősége van számunkra, hiszen vértanú püspökünk ereklyéje emlékeztet minket arra, hogy a sokat szenvedett nép, így a székely nép is diadalmaskodhat” – mondta a szentmise kezdetén Urbán Erik a ferencesek templomigazgatója. „Boldog Apor Vilmos bátran kiállt az igazságtalanság áldozatainak védelmébe, élete hősies feláldozásával megvédte a rá bizottakat a testi-lelki szenvedésektől és kiérdemelte  a vértanúság koronáját” – emlékeztette a hívő sokaságot.Pápai Lajos püspök az általa celebrált szentmisében Boldog Apor Vilmost követendő példaként tárta a hívők elé: „Csodálatos példaképet kaptunk Boldog Apor Vilmos püspök személyében,  és most itt van köztünk a rábizottakért kiontott vérével átitatott erekyléje, mindig eljöhetünk hozzá imádkozni, közbenjárását kérni. Ma is szükség van olyan fiatalokra, akik meghallják Krisztus hívását és vállalják az áltozatokkal járó papi hivatást.”Az ereklyetartóba helyezett ingdarabot április 30. és május 6. között az erdélyi ferencesek több városba is elviszik: Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Szovátán is meg lehet majd tekinteni.Képek B. Apor Vilmos ereklyéjének elhelyezéséről itt. 
1945. március 30-án, nagypénteken, a győri ostrom alatt Apor Vilmos püspök megtagadta a püspökség pincéjében rejtőzködő nők és gyermekek kiadását, ezért egy szovjet tiszt lelőtte. Az ereklye, amelyet Pápai Lajos győri megyéspüspök személyesen hozott el Csíksomlyóra, a boldoggá avatott püspök vérrel átitatott ingének egy darabja, amelyet lelövésekor viselt. Jelenleg ő az egyetlen boldoggá avatott székely vértanú.„Vértanúink ereklyéje számunkra Isten természetfeletti szeretét jelenítik meg, amely érinthető hús és vér formában. Boldog Apor Vilmos vértanú ereklyéjének nagy jelentősége van számunkra, hiszen vértanú püspökünk ereklyéje emlékeztet minket arra, hogy a sokat szenvedett nép, így a székely nép is diadalmaskodhat” – mondta a szentmise kezdetén Urbán Erik a ferencesek templomigazgatója.
„Boldog Apor Vilmos bátran kiállt az igazságtalanság áldozatainak védelmébe, élete hősies feláldozásával megvédte a rá bizottakat a testi-lelki szenvedésektől és kiérdemelte  a vértanúság koronáját” – emlékeztette a hívő sokaságot.Pápai Lajos püspök az általa celebrált szentmisében Boldog Apor Vilmost követendő példaként tárta a hívők elé: „Csodálatos példaképet kaptunk Boldog Apor Vilmos püspök személyében,  és most itt van köztünk a rábizottakért kiontott vérével átitatott erekyléje, mindig eljöhetünk hozzá imádkozni, közbenjárását kérni. Ma is szükség van olyan fiatalokra, akik meghallják Krisztus hívását és vállalják az áltozatokkal járó papi hivatást.”Az ereklyetartóba helyezett ingdarabot április 30. és május 6. között az erdélyi ferencesek több városba is elviszik: Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Szovátán is meg lehet majd tekinteni.
Iochom Zsolt tudósításahttp://www.szh.ro 

Összefoglaló kis film a Szentföldről.

P.ÉCSY JÁNOS OFMtartományfőnök.1951-1961-ig a Désen erőszakkal összegyűjtött ferences közösségházfőnöke. Krisztusért, Rendjéért nehéz börtönt szenvedett.Csíksomlyói kegyhelyünk buzgó őre. Jámbor életû, bölcs, okosszerzetes. Mind rendtársai, mind az egyházmegye papsága mélyentisztelte és szerette. Autóbaleset következtében vesztette életét1982 április 19-én. Kegytemplomunk kriptájában nyugszik.
-Járj közbe rendünkért és népünkért a Szent Szűznél.
Bárnem ismerhettem János atyát fiatalságomból kifolyólag, fényképéta szobámban örzöm. Példakép számomra. Oly népszerű,karizmatikus egyéniség volt, hogy mindenkit meg tudott nyernimagának, lehetett az bukaresti elvtárs vagy egyszerű falusi ember.Figyelme mindenkire kiterjedt, talán ezért emlékeznek rá ma,harminc év után is oly élénken hívei, ismerősei, barátai,rendi testvérei.Nagyember volt ő, Isten előtt is kedves, mert a kapott talentumokatküldetésének megfelelően, az Úr akarata szerint kamatoztatta.Szemünkben, az egyszerű emberek tudatában meg azért volt kiváló,mert amit a templomban, az oltár előtt, illetve a templomon kívültett, azt értünk, katolikus keresztényekért, magyar testvéreiérttette.P.Écsy János, vagy ahogyan mindenki szólította, János atyaRákosdon (Vajdahunyad melletti helységben) 1919. június 9-énszületett. Korai érdeklődése és vonzalma a franciskánusok irántvezették egyre közelebb Szent Ferenc fiaihoz, s már középiskolaitanulmányai a rendhez kötötték: a székelyudvarhelyiSzeráfikumban, illetve a római katolikus gimnáziumban, majdbeöltözése után a csíksomlyói kolostorból látogatta acsíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumot. (1937–1938). Anoviciátus és a vajdahunyadi ferences teológia elvégzése után,1943-ban pappá szentelték s lett az oltár hűséges és kimagaslóbuzgóságú szolgája. Nemcsak az egyházi önképzésre fektetetthangsúlyt, hanem a nyelvi ismeretek fejlesztésére is:román–francia szakos tanári egyetemet végzett Kolozsvárt(1945–1947), de beszélt németül, szükség szerint olaszul éslatinul is. Amúgy magas műveltségét még külföldi utazásokkalis bővítette. Ezeken az utazásain természetesen a lelkitöltekezésen volt a hangsúly, főként a Szűzanya és a szentektiszteletének adózva. Végiglátogatták (éppen József atyával)az európai híres kegyhelyeket: Mariazell, Lizieux, Lourdes, Fatima,La Salette, Róma, Loretto stb. És mert megkülönböztetett módonragaszkodott a művészetekhez, a különböző helyszínekenismerkedett az építészeti stílusokkal, képzőművészetialkotásokkal. A kommunista-ateista és antiklerikális rendszernehézségeiből János atyának is kijutott: házfőnökhelyettes amáriaradnai gyűjtőtáborban (1951–1952). Házfőnök Désen alágerkolostorban (1952–1961). Börtönt viselt (1961–1964). Abörtönből szabadulva a szentágotai plébánián szolgált(1970-ig). 1970-ben Csíksomlyóra kerül, itt él és dolgozikfáradhatatlanul mint házfőnök, 1979-től mint az erdélyiferencesek provinciálisa, tartományfőnöke az autóbalesetbenbekövetkezett haláláig.Jánosatya halála után is hűséges maradt a kegytemplomhoz, mert annakkriptájában nyugszik és várja a feltámadást. Rendi testvéreiegyaránt elismerik rendtársi és elöljárói kvalitásait. Józsefatyát idézem, az egyetlent, aki a balesetet szenvedők közül mégél: „Mint házfőnök nagy gondoskodással törődöttalattvalóival. Törekedett arra, hogy hiányt ne szenvedjen senki,semmiben. Ha valakinél hibát vagy hiányosságot tapasztalt, nagytürelemmel elnézte és szelíd szavakkal intette a jóra.Természetesen, magatartásával kiérdemelte a rendtagoktiszteletét, nagyrabecsülését és háláját.”

Immár hagyományossá vált a Kántor urak lelkigyakorlata a húsvéti szent időben Csiksomlyón. "Angyalaid színe előtt énekelek neked Istenem" (Zsolt 138,1) mottóval április 18-19-én megszerverveztük a lelkigyakorlatot amelynek főbb pontjait a közös elmélkedések, énekpróbák, imádságok, beszélgetések, étkezések képezték.

Napközi imaóra a kegytemplomban:

Esti dicséret a kegyteplomban: 

Hallgassa meg Oláh-Gál Elvira beszélgetését
Urbán Erikkel,a csíksomlyói kegytemplom igazgatójával,
amely a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzott el!Kattintson ide.

 A csíkszeredai Millenniumi templomban 18. alkalommal szervezett Felcsíki Egyházi Kórusok Találkozója. Énekel: a Csíksomlyói Kegyemplom Kórusa. Vezényel: Bíró János

Csíksomlyóipünkösdi búcsú – 20122012. május 25–28-ánkerül sor a csíksomlyói pünkösdi búcsúra, amelynek mottója: „Máriával, Jézus anyjával”                                                                (ApCsel 1, 14). Acsíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka
Ft. dr. Tempfli Imre2012.május 26-án, pünkösd szombatján a Kis- és Nagysomlyó-hegyközötti nyeregben, a Hármashalom oltárnál kerül sor acsíksomlyói pünkösdi zarándoklat legfontosabb eseményére, afél 1-kor kezdődő ünnepi szentmisére, amelynek szónoka ft. dr.Tempfli Imre lesz.Dr.Tempfli Imre 1954-ben született a Szatmár megyei Kaplony­ban.Középiskolai tanulmányait Nagykárolyban, a teológiát 1973–1979között a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolánvégezte. 1979. június 24-én szentelte pappá dr. Jakab Antalgyulafehérvári püspök. Papi működését Máramarosszigetenkezdte, majd Nagybánya és Alsóhomorod következett. 1990-tőlteológiai tanár és fe­gyelmi prefektus lett a gyulafehérváriteológián.1991–1993között Rómában egyháztörténelmet tanult, a Gergely Egyetemenlicenciátusi fokozatot szerzett. Rövid szatmári plébánoskodásután 1994 áprilisában kinevezték a Frankfurt mellettiKönigsteinban a Kirche in Not/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközisegélyszervezet osztályvezetőjének. Ebben a minőségébenAlbánia, Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Romániakatolikus egyházainak segélyezését vezeti.1994-bena budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián teológiábólmegszerezte a doktori fokozatot.Königsteinihivatala mellett 2001. május 1-jétől Reizer Pál szatmári püspökhaláláig (2002. április 18.) a Szatmári Egyházmegye püspökihelynöke volt.2007.július 1-jétől a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközséglelkésze, 2008 decemberétől plébánosa. Dr.Tempfli Imre papi életének célját így összegezi: „Mindenerőmmel és energiámmal azon vagyok, hogy Jézus közösségétépítsem. Szeretem összehozni az embereket.”

ASzent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány,különösen a csíksomlyói ferencesek nevében fr. Urbán Erik OFMmegbízott házfőnök, templomigazgató az alábbi felhívássalfordul a közvéleményhez, a Csíksomlyóra zarándokoló hívekhez:„Csíksomlyóa zarándoklat, az Istennel való találkozás és az imádság szenthelye, ahol a keresztények mindig az élő Isten kezdeményezőszeretetét ismerik fel. Olyan az üdvösség helyszíneiveltalálkozni, mint megérinteni a velünk levő Isten történetét. Ahit nem mítosz. Valós történelem, amelynek nyomait kezünkkelérinthetjük. Nálunk ezt a számtalan hálatábla és a zarándokokszüntelen érkezése is bizonyítja. Ezértzarándokolnak Csíksomlyóra több évszázada az emberek. Ennek atalálkozásnak a segítői akarunk lenni mi, ferencesek ma is,amikor őrizzük a csíksomlyói kegyhely, valamint a hittisztaságát. Csíksomlyó ugyanaz, mint aminek az ősök építették,a búcsú, aminek az ősök fogadták: hálaadás a BoldogságosSzűzanyának az évszázados oltalomért, hálaadás azért, hogykatolikus hitünkben megmaradhattunk, és kegyelemkérés aviharfelhős jövőre. »Sohasem lehetett hallani, hogy valakitmagára hagyott volna«, imádkozzuk. Ilyen lelkülettel várjuk azidei évben is a zarándok testvéreket a pünkösdszombatinagybúcsúra.AzErdélyi Főegyházmegye, számos más egyházmegyével egyetemben, a2012-es évet a misszió évének nyilvánította. Minden kereszténya keresztség által küldetést kap, hogy megvigye az örömhírtmásoknak is, mert »a közösség és küldetés egymással mélyenösszekapcsolódnak, (…) a közösség a küldetés forrása ésgyümölcse, ezért a közösség missziós jellegű, a missziópedig a közösségre irányul« – olvashatjuk Boldog II. JánosPál pápa Christifideles laici kezdetű buzdításában. Azarándoklat alkalmával közösségileg is találkozunk Istennel.Igyekezzünk, hogy ne csak egy emlék maradjon ez a szertartás,hanem kegyelmi gazdagságát adjuk át felebarátainknak, legyen ezegy misszió, küldetés minden jóakaratú ember felé!Szeretettelköszöntve minden zarándok testvéremet, akik a pünkösdi búcsúraéreznek, kívánom, hogy legyen Csíksomlyó és a pünkösdi búcsúnemcsak cél, hanem kiindulópont is mindenki életében!” –összegez fr. Urbán Erik.

2012.május 25–28-án kerül sor a csíksomlyói pünkösdi búcsúra,amelynek mottója:            „Máriával, Jézus anyjával”                                                   (ApCsel 1, 14).
Azarándoklat liturgikus programja
Május25-én, pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitjameg a 445. csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisétkövetően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztáskezdődik.Május26-án, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban.Apapi kordon fél 11 órakor indul a kegytemplom előtti térről aszentmise helyszínére, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közöttinyeregbe, a Hármashalom oltárhoz. A kordonban helyet kapó búcsúszimbólumát, a labarumot a csíkszeredai Segítő Mária RómaiKatolikus Gimnázium két végzős tanulója, Csúcs István ésAntal Előd viszi. A faciger, vagyis a labarumvivők kísérőjeRavasz Róbert lesz. A kegytemplom kisbazilika-jelvényét akörmenetben Baricz Róbert viszi.Azünnepi búcsús szentmise fél 1-kor kezdődik a Kis- ésNagysomlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom oltárnál. Aszentmise szónoka ft. dr. Tempfli Imre, a németországi Kirche inNot/Ostpriesterhilfe katolikus nemzetközi segélyszervezetosztályvezetője, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközségplébánosa lesz.Azünnepi ceremóniát – amelyen részt vesz nm. és ft. dr.Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, nm. és ft. Tamás Józsefgyulafehérvári segédpüspök, valamint fr. dr. Orbán Szabolcs, aSzent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartományelöljárója – a Duna Televízió és a Mária Rádió élőbenközvetíti.Akegytemplomban délután 5 órakor csángómise lesz, és este 7órakor kezdődik a pünkösdelőesti szentmise. Azt követőenreggelig tartó virrasztás kezdődik.Május27-én, vasárnap pünkösd ünnepe van. A szentmisék akegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7órakor lesznek.Május28-án, hétfőn, pünkösd másodnapján a szentmisék akegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: 8-kor, fél11-kor és este 7 órakor.

A hanganyag lejátszásához kattints a fekete háromszögre!

Európai mindennapjaink tapasztalata, hogy ünnepeink lomtárhoz hasonlítanak: nagy kupacba fölhalmozott mindenféle holmi. A felszínen a nem olyan régi, „szinte még új” cuccok eltakarják a régieket, amelyeknek már létezéséről sem tudunk. Az ünnep járulékai: tárgyak, családi és népszokások, elvárások (rokont látogatni kell, sonkát enni kell stb.), és nem utolsó sorban a remélt pihenés, hiszen „hosszú hétvége” van. Ilyenkor a Krisztust ismerő ember nekigyürkőzik, és szépen nekilát, hogy elhordja a szemetet, legalábbis azt, ami ugyan még hasznos lehet – máskor, másvalamire –, de most útban van. Mert kell, hogy valami mély és valódi értelme legyen ennek az egésznek, egy olyan középpont, amely körül elrendeződnek a dolgok, és a „holmi”-nak neve és őt megillető helye lesz: a „hosszú hétvégéből” találkozás a családommal, a szokásból alkalom a játékra, ahol szabadon az lehetek, aki vagyok… a hétköznapi szerepek és álarcok (és nyomorúságok) nélkül.
Mi hát az alapja ünnepemnek húsvétkor? Nem elégedhetem meg a gyerekek hittankönyvébe írt válasszal. Nem vagyok gyerek, és bevallhatom, nekem több kell. A hírek is bemondja, hogy „a keresztények” mit ünnepelnek húsvétkor, de én miért ünneplem? Mi közöm hozzá, és miért van közöm hozzá? A válaszadáshoz nem elég könyveket bújni, húsvéti képeslapot küldözgetni a neten vagy beleharapni a húsvéti sonkába (legalább gondolatban). Önmagamba nézek, és – ha még mindig folytatom – ott is rendet rakok, takarítok, hogy meglássam, észrevegyem, aki már olyan régóta vár. Engem. Ott.
„Uram, látni szeretnénk Jézust!” – mondja néhány görög Fülöpnek az evangéliumban. („Hát, nem tudom, mit tehetek, majd megnézem, ráér-e?” – ráncolja valószínűleg Fülöp a homlokát és szalad Andráshoz, aki biztos tud valamit ilyen szorult helyzetben… Idegenek és éppen most... de kínos!) Mintha csak ma történne. Rám néznek annyian – otthon, utcán, templomban, családban, iskolában – és ha nem is ezekkel a szavakkal, de szabályosan könyörögnek: „Látni szeretnénk Jézust? Te ismered, mutasd meg nekünk!” Ott van a szemükben, a mozdulataikban, még az ideges és agresszív ordítozásban is vagy az önpusztító pótcselekvésekben: „Vágyom arra, aki él, aki nem halhat meg örökre, aki életet ad. Mutasd meg Őt nekem!” És rezonál valami erre bennem is, egészen belül. Hiszen bennem ugyanez a vágy él: Látni akarok! Látni őt, aki él, aki nem halhat meg örökre, aki életet ad. Aki szent, erős, halhatatlan. Aki irgalmaz, és jóváteszi, ami ebben a világban helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen. Látni akarom.
Ha tehetem, belemerülök az Egyház liturgiájába. A templomba lépve levetem a világi jelmezeket, egyszerű krisztushívő vagyok, egy a többi között. Engedem, hogy a szent szavak és jelek áthassanak. Csütörtök. Jó együtt, egy asztal körül. Asztalhoz ülök (megmostam a kezem?), néhány egyszerű szó és olyan táplálékot kapok, amit máshol nem. Élet van benne. Péntek. Végigjárom a keresztutat. Nem baj az se, ha érzelmeim és gondolataim mintha valami más úton járnának, a passió egy-egy jelenetében mégis ott látom magam (aki keresztre feszít? akit megfeszítenek?), és végül – a kereszt leleplezésekor rádöbbenek: Nem én, hanem Ő halt meg, egészen emberként. És én élek, Istennél, aki szent, erős, halhatatlan. Szombat. Gubbasztok a sír mellett (gyerekre vigyázva, főzve, takarítva, autót szerelve, újságot olvasva – mindegy). Várok. Beleszagolok a tavaszba, amely életet ígér, és belenézek a halott Krisztus arcába. Nem fordítom el az arcom többé egy szenvedő arctól sem. Húsvét éjjel. Átkelek a sötétségen, és belenézek a megdicsőült arcba. Látlak, Uram, mert élsz és én is élek. És eszembe jut szavad: Ha a búzaszem el nem hal, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz. Igen, szeretnék így szeretni, kilépve magamból, hagyva, hogy meghaljon bennem a mulandó, hadd éljek végre teljes életet. Figyelmesen szemléllek, Föltámadt Úr. Tudom, ahol Te vagy, ott vagyok én is.
A Föltámadott megkérdezi Mária Magdolnát: „Miért sírsz?” Majd nevén szólítja, és ezzel kiemeli fájdalmából. Pétertől ezt kérdezi: „Szeretsz engem?” Háromszor is választ követel, és ezzel értelmet ad Péter további életének. Föltámadt Úr, Egyszülött Testvér, engem is megkérdezel. Nem sírok már, és életemnek értelme van – Benned elrejtve.
Krisztus föltámadt! Valóban föltámadt!
Ferences barátokwww.ferencesek.hu