József atya blogja

  Basilica Minor          Rómában négy Basilica Major (Nagybazilika) van: Szent Péterbazilika, Szent Pál bazilika, Lateráni bazilika, Sancta Maria Maggiore (MáriaNagyasszony) bazilika.Basilica minor (Kisbazilika) avilágegyházban több is van. Ezt a címet, méltóságot és kiváltságot a Szentszékkülön pápai levéllel adományozza olyan templomoknak, amelyek történelmi,búcsújáróhelyi, vagy egyéb különleges jellegüknél fogva kiváltságra váltakméltóvá. Így nyerte el ezt a kitüntető címet a csíksomlyói kegytemplom is.Mivel ősi búcsújáró hely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január23-án, XII. Piusz pápa Basilica Minorrá, (Kisbazilikává) nyilvánította.Részletek a pápai körlevélből:XII.PIUSZ PÁPAA DOLGOK ÖRÖK EMLÉKEZETÉRE.A Boldogságos Szűz Mária aSzentlélektől eltelve előre megmondta, hogy minden nemzet őt fogja tisztelni azegész földkerekségen. Valóban, a vallásos tisztelet és a művészetek által nekiszentelt templomokban úgy tisztelik és dicséretekkel halmozzák el Őt, mintsenki mást a világon. Ezekhez a templomokhoz kell számítani e nevének szenteltegyházat is, amelyet a nép nyelvén Csíksomlyónak hívnak és Erdély határánhelyezkedik el. Ezt megfontolva, e vídék ferences Provinciálisának alázatoskérését elfogadva, amelyet a tiszteletreméltó gyulafehérvári Püspök és azemlített ferences rend Procurátor Generálisa is ajánlásával erősített meg, akeresztény nép és az előkelőségek nevében juttatott el hozzánk, hogy aCsíksomlyón álló egyházat a Basilica Minor kitüntetéssel és címmel ajándékozzukmeg;Miután tárgyaltunk ClemensMicarával, a Római Szentegyház bíborosával, biztos tudás és érett megfontolásután, apostoli hatalmunk teljességéből, jelen levelünk értelmében, aBoldogságos Szűz Máriának Csíksomlyón szentelt egyházat a Basilica Minor méltóságra emeljük örökre, ésminden, e méltósághoz tartozó liturgikus kiváltságot megadunk neki.Kelt Rómában, Szent Péternél,1948 január 23-án, pápaságunk kilencedik évében.Őszentsége különleges megbizásából Joannes Baptista MONTINI helyettesállamtitkár. A Basilica Minor méltóságánakjelzésére joga van a kegyhelynek, hogy jelvényt alkosson és körmenetekalkalmával e jelvény hordhassa. Csíksomlyó részére  P. Écsy János, a kegytemplom hajdaniigazgatója, az 1977-ben készíttetett egy jelvényt: Színes fémlemezből, tulipánformátumban, egyik oldalán a kereszt jele, másik oldalán MÁRIA monogramm. Atulipán közepén csengő van a mozgások jelzésére. Ezt a Basilica Minor jelvényéta pünkösdszombati körmenet alkalmával, a Kordonban, a papság előtt viszik.

LABARUM A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a kegytemplomfőoltárának bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. ALabarum az ókorban, Nagy Konstantin (306-337) római császár idején hadizászló,a győzelem jelképe volt. A mostani Labarumot a pünkösdszombati körmenetközéppontjában viszik, a körmenetet vezető főpapság és papság előtt.Használata a XVIII. század elejétől van gyakorlatban. Ekkoralakult meg a gimnázisták körében a Mária Társulat, (1730). A beavatási szertartást 1732-benírták le; az akkori körmeneti felvonulásban már vitték a labarumot is. (Bándi1894.) 1741- ben, – feljegyzés szerint, – a Szent Antal nagykilencedmegnyitására a diákság a páter vezetésével körmenetileg, a Labarum kiséretébenvonult ki a Kissomlyó hegyére, a Szent Antal kápolnához. Az 1748-as kolostorileltár említi az aranyozott ezüstből készített labarumot: Labarum argenteum deauratum.
1873-ban új labarumot készítettek a Mária Társulatszámára. Júniusban a diákság körében gyűjtöttek rá, Fogarassy Mihály erdélyipüspök is adott hozzá 30 forintot; A második világháború utáni évtizedekben(1949 – 1990) a labarum nem került ugyan ki körmenettel a szabadba, de azeltelt évtizedek így is megviselték, és az 1970-es évekre meglehetősen rosszállapotba került. Akkoriban járt Somlyón egy németországi magyar orvos,Sztudinka Gyula, aki látván a labarum állapotát, az eredetihez hasonló anyagot küldöttadományba a ferenceseknek, akik aztán azt helybeli asszonyokkal megvarratták.Ki vitte a körmeneten a Labarumot?– Hagyomány szerint a Katolikus Gimnázium végzős diákja, aki a Mária Társulattagja, jó magaviseletű és elég izmos arra, hogy az egész körmeneten végighordozza a Labarumot. (15 kg.) Bizony, ki kellett érdemelni ezt a tisztséget. Népihagyomány, hogy abból a diákból, aki sikeresen kiviszi a Labarumot, pap lesz. Laboriferneknevezték a Labarumot vivő diákot és díszes ruhába öltözött kisérőitfacigereknek. A laboriferek neveit bejegyezték a Labarum belsejébe. 37 név vanígy bejegyezve, 1949-ig.A Labarumot a pünkösdi körmenetenvivők nevei:  Vogel István  1932;  CsíkVárdot- falvi  Nagy Béla 1901-2; Csiktaplocai  VassSándor 1946; R.Kereszturi  OnácsAurél 1896–97;  V.B. 1959;  Gyergyószentmiklósi  DombiJános 1936;  Cs.Szt.Domokosi KedvesPéter 1898; Gy.Kienfalvi  SalamonIstván 1939;  MolnárBéla II. é.T.J.H.Szék.  Ozsdola 1915; Gyó-remetei ElekesAndrás 1942; Gyó.-Tekerőpataki Tódor János 1899;Csik-Szt. Királyi Csiszér Andor]1934;  Csikszentkirályi 1913 Csiszér KárolyIII. éves tanító j.;  Csik-Madarasi Antal Dénes1895-1896 év;  Gy.-Alfalvi Lőrincz Levente1935;Csíkkászoni Ambrus László1937;  Gyó.-Újfalvi Koós Ferencz1899;  DeákFerenc 1928;  KissElemér 1948;  Menasági PetresRezső 1895;  Csíkdelnei BeczeAntal 1930; Albert Pál 1944;  Péter Ferenc 1924; CsíkrákosiMánya Ernő 1931;  Sándor Balázs 1904-06;  Csik-Mindszenti  Fodor Nándor 1903;   Cs.-Szt.-MiklosiPetres Rezső 1894-5Csik-Taploczai Botár Gáspár1901; Csik-Szt. Imrei Sándor Géza1892;  Gy.Alfalvi Koncsak Károly1940;  Nagykászoni Mihály Imre1933;  HadnagyÁrpád 1927; N. Kászoni Bodó Ignácz 1873;  LászlóAlbert 1874; Csíkcsobotfalvi Csiszer József1929;  Csatószegi Veress László1947;  Csik-Kozmási Bálint Tivadar 1925;  NagyBéla 1949.Labarum vivők nevei 1990-től, akolostor Historia Domus-ába vannak bejegyezve. Érdekessége a bejegyzésnek, hogyNagy Béla, aki 1949-ben vitte a Labarumot az utolsó körmeneten, már akkor elhatározta, hogy amikor újra leszkörmenet, ő fogja vinni. Meg is valósult 1990-ben, amikor egy kisegítőkiséretében, valóban vitte a Labarumot.Labarumotvivők nevei: 1990-ben Nagy Béla és Vitos Elemér; 1991-ben Aranyosi-Ávéd József és Vitos László;  1992-ben Tamás Levente;  1993-ban Sándor Attila Csaba és NagyAttila;  1994-ben ifj. Borsodi László ésTánczos Barna;  1995-ben Antal József ésKari Tibor;  1996-ban Póra Szabolcs ésTánczos Károly; 1997-ben Imreh Zoltán és Becze Lóránt;  1998-ban Eröss Botond;  1999-ben Mákszem Tivadar;  2000-ben Bilibók Péter és Bíró Vince;  2001-ben Gergely Tibor és BogosRóbert;  2002-ben SallóTivadar;  2003-ban Péter Szabolcs ésKovács Levente;  2004-ben Gál Sándor ésCsíszér István;  2005-ben VrencsánSzabolcs, Péter Attila és Kész Szilárd; 2006-ban Szávuly Zsolt és Csiszér István;  2007-ben Csergő László és KorodiSzilamér;  2008-ban Nagy Csaba és MolnárSebestyén;  2009-ben Gábos Levente ésTankó György;  2010-ben Nagy Lajos,Korpos Attila és Dánél Csaba; 2011-ben Antal Zoltán, Kovács Szabolcs és BíróZsolt.Ebejegyzésekből kitűnik, hogy a Mária Társulat szelleme nem veszett ki a mainapig sem. 

 Ismertetem akolostor kincseinek leírását, a II. részben. Itten szó lesz leginkább afémtárgyakról. Előre bocsátom  atörténeti megjegyzést:  Nem egyarányú atörténet, mivel az idők folyamán sok féle változáson ment át a kincsek sorsa.Több feljegyzés szól arról, hogy a kolostor sokszor kapott  ajándékba kelyheket, monstranciákat,szelencéket, különféle edényeket. Most mégis azt mondhatom, hogy eléggészegényes a mi régi kincstárunk. A háborús megpróbáltatások idején az ellenséga kolostor értékeire vetette magát és elrabolta. Gondoljunk csak a XVI. századvégén a Székely Mózes pusztító hadjáratára, amikor feldúlták a kolostort,bántalmazták a testvéreket és kifosztották, minden értéket elrabolva. Az1661-es török-tatár betöréskor felégették a kolostort a templommal együtt. P.Somlyai Miklós házfőnök menteni akarta, szekérre rakva a kolostor és templomértékes tárgyait. A pusztító tatár hordák utána mentek, beérték acsíkcsomortáni Aracspataka erdőben. Őt lekaszabolták, s a menekitett tárgyakatelrabolták. Így érthető, miért nicsenek régi értéktárgyaink, vagyis kincseink.            Vanmás oka is a drága tárgyak hiányának. A XVII-XVIII. századból származófogadalmi tárgyak között volt arany és ezüst tárgy is, amelyket a mostanibarokk templom építésekor eladtak az akkori elöljárók, hozzáadásképpen atemplom építéséhez. El lehet képzelni, mibe került a kegytemplom felépítése,amely összeget kodulásból szedték össze a ferencesek 75 éven keresztül. Mipedig dicsértük az akkori intézkedéseket, mivel sok bajtól mentettek meg az1950-es, 1960-as években, amikor az akkori állam igényt támasztott volna adrága kincsekre. Most már csak a pléhből készült fogdalmi tárgyakkaldicsekedhetünk.                    Kelyhek:  Van egy gótikus kehely a XV. századból.Ugyancsak ebből a korból egy gótikus cibórium. Van három barokk diszítésűkehely. Kettőt bemutatunk, de egy, – a legértékesebb, 1513-ból – Gyulafehérváronvan, kiállításon. Ezek nem drága fémből készültek, csak aranyoldattal vannakbefujtatva.             Korona és jogar:  A kegyszobor fején erdetileg fából készült tiaravolt. 1798-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi megyéspüspök készíttetett fémbőlkoronát a Mária- és Jézusszobor fejére, hálaadás képpen, mivel kéréséremeggyógyult fájós lába. Ennek emlékét őrzi most is a fogadalmi tárgyak táblájána nagy alakú fémláb. A XX. század közepe táján vissza tették a fakoronát, mivelezt eredetibbnek találták. -  Akegyszoborhoz tartozik még a jogar,amely ugyancsak fémből készült. Arról gondoljuk, hogy ez a kegyszoborralegykorú, mivel a Mária jobb keze a jogar tartásához van formálva.              Cilicium: Korát nem tudjukmeghatározni, de mivolta jelzi, hogy valószínűleg középkori alkotmány. Egydrótból kötött háló, tenyérnyi széles, amelynek éles fogai vannak 1-1 cm.távolságra. Ezt az övet a vezeklő-bűnbánó lélek derekára kötötte, természetesenfogakkal befelé és úgy járt-kelt, imádkozott és dolgozott. Mai embernek ez már„horribile dictu” lenne.            Fogadalmi tárgyak: Kegyhelyeken szokás,hogy imameghallgatás esetén valami emléktárgyat ajándékoznak a kegyhelynek. Aközépkorban alakult ki az a szokás, hogy fémből készült alakzatokatkészíttettek emléktárgyúl, különösen olyan formákat, amelyre meghallgatástnyertek. Így van az emléktárgyak között kéz, láb, szív, egész emberi alak,csecsemő, vagy éppen tolókocsi, amelyből kigyógyult a beteg. Mindezek ki vannakfüggesztve a nagy oltár fölött, jól látható helyen.  -  Az1950-es évektől márványtáblákat készíttetnek hálájuk jeléűl, hogy a Szűzanyameghallgatta kérésüket. Minden hálatáblának meg van a maga története.Némelyeket nyílván tartunk.            Ágyúgolyóhüzli (hüvely) a II.világháborúból:  Nem tartozikszorosan a régiségekhez, mégis bemutatjuk a rájuk vésett írások miatt.Végeredményben ezeket is hálából adták a Szűzanyának a háború túlélői. Mi vanrájuk karcolva? -              Anagyobbikon ez a rajz és felírás áll:  1942.  Alatta:  Magyar címer a koronával, körülötte babérkoszorú. Legalul:  EMLÉK A SZOVJETFRONTRÓL.            Akisebbik hüzli felírata:  Magyar címer a koronával, körülötte babérkoszorú. Alatta 1942. Kereszt a Jézus és szent Ferenckeresztre szegzett karjával.  Legalul: EMLÉK OROSZORSZÁGBÓL.

http://www.csiksomlyo.ro/kolostor-kincsei