A ferencesek hatévente tartják tisztújító csúcstalálkozójukat, vagyis nagykáptalanjukat, mely az összegzés ideje. A világ harmadik legnépesebb szerzetesi közösségének, a ferenceseknek vagy hivatalos nevükön a Kisebb Testvétek Rendjének jelenleg 15 ezer tagja van, 1300-zal kevesebb, mint hat évvel korábban. Ugyanakkor jelenlétük a világban szépen fejlődött.

 

2003-ban 110 országban működtek a barátok, most 113-ban. Az eltelt hat évben megszűnt a rend jelenléte Uruguayban, de négy „frontvonalban” lévő új területen telepedtek le: Burkina Fasóban, Namíbiában, Szudánban és Mianmarban. Az utóbbi években egyes rendi egységek megszűntek, de újak is alakultak. Így a 2003-as 125 rendi egység mára 146-ra nőtt a következő megoszlásban: 103 provincia, 8 önálló kusztódia, 14 függő kusztódia, 20 fundáció és egy föderáció.

 

A létszámbeli csökkenés több provinciában már az ötvenes években megkezdődött, a zsinat utáni években némileg erősödött, és máig folyamatos. Apadása várhatóan folytatódik a következő években is. Miért? Mert a közösség legnagyobb létszámban azokban az országokban van jelen, ahol kevés az utánpótlás. A ferencesek több mint fele európai, ahol nem várható a közeljövőben a hivatások számának növekedése. Jelentős a létszám Észak-Amerikában is, ahol szintén fogy a jelentkezők száma. Így egyre emelkedik az átlagéletkor, ami most 57 év; huszonkét rendi egységben meghaladja a 65 évet, sőt nyolcban a hetvenet is. A csökkenés okai között a hivatások ingatagsága is szerepel, ami ma kortünet. Létszámbeli növekedés csak Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerika bizonyos részein tapasztalható.

 

Ferences szempontból a világ területe 14 úgynevezett konferenciára oszlik. Ezekbe tömörülnek a kisebb egységek, vagyis a provinciák. A legnépesebb az olasz, ennek része az albániai provincia is. A húsz olasz tartomány összlétszáma közel két és félezer. A második legnépesebb az „anglofón” konferencia (1856), amelynek Nagy-Britannia, Írország, Észak-Amerika mellett meglepő módon a litván provincia is tagja. Igen népes testület az északszláv (1520), illetve a délszláv (1232), a rangsorban a harmadik, illetve a hatodik helyen vannak – az északi a lengyelek, a déli pedig a bosnyákok és a horvátok miatt. Hazánk az Alpokon túli vagy közép-európai csoporthoz tartozik, amely Franciaországtól Erdélyig érti földrészünk közepét. Ez a negyedik legnépesebb (1313). A magyar (113) és az erdélyi (52) rendtartomány együttesen ezen egység több mint egytizedét alkotja. Ötödik legnépesebb a Mexikót is magába foglaló közép-amerikai konferencia (1266). Az egyetlen olyan csoport, amely egy ország területének ferenceseit fogja össze, a brazil. Létszám tekintetében ők a nyolcadikok (1035). Közös konferenciát alkotnak az Ibériai-félsziget országai (997 fő). Két konferenciára vannak felosztva a spanyol ajkú dél-amerikai országok. Ázsia, Óceánia és Afrika is egy-egy testületet alkot, valamint konferencia rangú a szentföldi ferences kusztódia.

 

A világ legnépesebb ferences provinciái a mexikói Ferencről és Jakab apostolról nevezett (426), a brazil Szeplőtelen Fogantatás (424), a hasonló nevű lengyel (357) és a bosnyák Szent Kereszt rendtartomány (352).

 

A bíborosi kollégiumnak hat ferences tagja van, köztük Paskai László nyugalmazott esztergom–budapesti érsek. A ferencesek közül 15-en érseki, 86-an püspöki rangban szolgálnak ma a világban, köztük Majnek Antal Kárpátalján és Zserdin Antal Gellért Peruban.

 

José Rodrigez Carballo, a rend most újraválasztott spanyol nemzetiségű generálisa nem kedveli a statisztikákat, mert – mint rendtársainak mondta –, „ha a számok jót mutatnak, akkor könnyen hátradőlünk és megnyugszunk, mintha minden rendben lenne; mit sem törődünk az együttműködéssel, hiszen elegek vagyunk magunknak; és ami a legrosszabb, nem kérdőjelezzük meg életvitelünket, gondolván, hogy a számok kielégítően bizonyítják életünk evangéliumi minőségét. Ha pedig a számok rosszat mutatnak, bűntudatunk támad, olykor alaptalanul, vagy belenyugszunk, hogy úgyse lehet csinálni semmit a fogyás ellen. Mindezek a magatartások sem az evangéliumnak, sem a ferences eszménynek nem felelnek meg – figyelmeztetett. A számok nem minden – folytatta. A mi erőnk nem az erős hadsereg és a lovak sokasága, hanem az Úr maga. Szögezzük le, hogy jövőnk elsősorban az evangéliumi élet minőségén múlik. Ugyanakkor a számokra is oda kell figyelni.”

 

Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír