Nagyhétre hangolva

 

Különleges eseményre invitáltak szombaton a csíksomlyói kegytemplomba: eredeti, tizenhat jelenetből álló, ferences nagypénteki misztériumjátékkal jelentkezett a Boldog Özséb Színtársulat Piliscsabáról. A 18. századi passiójáték különlegessége abban is állt, hogy a darab összeállításánál az evangéliumban leírt szenvedéstörténetet ötvözték a szent hagyománnyal.

 Szenvedésre ítélve. Fotók: Székely Levente
„Olyan darabot hoztunk haza, ide az otthonba, amelynek minden szava itteni ferences hagyományból való. Csíksomlyón ferences gimnázium működött, ahol 1721-85 között összesen 103 iskolai színjátékot adtak elő, ebből 39 passiójáték. Csíksomlyón elképzelhetetlen volt egy nagyhét iskolai színjáték nélkül, amelyet ötven-hatvan diák adott elő, és amellyel megjelenítették az Úr Jézus szenvedéstörténetét. Ferences tanárok írták a szöveget, magyar nyelven íródtak, a legértékesebb szövegekkel. Nagypénteken a passiójáték nem vonzott akkora tömeget, mint most a pünkösdi búcsú, de a környékbeli falvak népe idesereglett. Ezekből a drámákból válogattuk az előadás szövegét, nemcsak azt a passiót látjuk, amit az evangéliumból ismerünk, a szent hagyományból élő motívumokkal ötvöztük. Feltűnnek benne olyan megszemélyesített fogalmak, alakok, mint a szeretet, fájdalom, igazságosság, bölcsesség, állhatatosság” – mondta többek közt Medgyesy Norbert, a színtársulat vezetője a bevezetőben. A Godena Albert rendezte előadás során Jézus és Mária együtt szenvedésének lehettünk tanúi, a szeretet és a fájdalom harcának.
Búcsú
A prológusban bűnbánatra inti a nézőket az égi hang, majd az égi pörben találjuk magunkat, ami az Atyaisten udvarában zajlik: az allegorikus figurák és az ószövetségi alakok eldöntik, Krisztusnak kereszthalállal kell megmentenie a világot. Ószövetségi történet vetíti elő a fájdalmas anya, szülő képét: ifjabb Tóbiás Rágesbe utazik, hogy visszahozza a letétbe helyezett talentumokat, ám soha nem tér vissza. Betániából indul az előadás újszövetségi része: Jézus elbúcsúzik Máriától, aki a Mennyei Atya gondjaira bízza fiát. Hitelesen jelenítették meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkarának diákjai a vérrel verejtékezés, az elfogatás, a Júdás megkísértésének-öngyilkosságának jeleneteit, a Szűzanya fájdalmát, vitáját a világgal, a halállal. Feltűnnek Jézus vádlói és elítélői, Annás, Pilátus, még Péter is megtagadja őt. A passiótörténet fájdalmát mély átéléssel elevenítették meg a színjátszók, így – bár a 18. századi eredeti szöveg néha nehézkessé tehette a nézők számára az előadás megértését – sikerült ráhangolniuk a nagyheti készülődésre. Az előadás üzenete az utolsó jelenetben fogalmazódott meg: Jézus kizárólag szeretetből szállt le a mennyből, és vállalta az emberiségért a kereszthalált.
Csodálatos színfoltot jelentett Fejes Ildikó szólóéneke, az eredeti népi gyűjtésű szövegrészek szintén a passiótörténet jeleneteinek fájdalmát hangsúlyozták.
Izsák-Székely Judith
 

 

Sajat címkek: