Tizenkettedik nap - avagy van már vikáriusunk is

 

A mai napot a szavazócédulák uralták … s azt hiszem, hogy mostanában nem nagyon kívánok ilyesmit … pedig még holnap is lesz részem belőle (már ha megérem a reggelt ;-)) Na de inkább sorba.
 
Reggel COTAF szentmise volt a Porziunkula kápolnában: most hirtelen nem tudom eldönteni, hogy ismét rajtunk volt-e a sor, vagy inkább csak Szent Bonifác (Németország védőszentje) miatt osztottak ma ismét be. Szentmise után (ami a Porziunkula programja miatt fél nyolckor kezdődött) már nem sok idő volt a reggelire: főleg azért mert háromnegyed kilenctől konferencia megbeszélés volt a vikárius választás ügyben. Utána egy plénum, ahol gyorsan sor került még egy próbaszavazásra … majd ismét konferencia megbeszélés: itt még sor kerülhetett egy utolsó egyeztetésre. Talán ez is mutatja, hogy azért a vikáriusválasztás nem volt olyan könnyen lefutott dolog … de dél előtt nem sokkal azért meglett az eredmény: a rendes választás eredményeképpen a következő hat évre a rend vikáriusa fr. Michael Perry, az Amerikai Egyesült Államokbeli Jézus Szent Szíve provinciából. Az elmúlt napokban ő volt az ülések egyik moderátora (tőle származik pl. a tegnapelőtti vicc ;-)), amit elég jól, határozottan csinált. Ettől függetlenül – szerintem (a feladatról az elmúlt napokban kialakult képem alapján) – nem biztos, hogy ő a legalkalmasabb erre a szolgálatra. De ettől függetlenül reméljük, hogy a Szentlélek működik a testvérek által.
 
A választás, illetve beiktatás után néhány percben a konferenciák bemutatták a saját definitorjelöltjeiket (konferenciánként kettőt) … aztán már lehetett is menni ebédelni. Délutáni ülésszak azzal kezdődött, hogy ismét bemutatták a jelölteket (az egyik konferenciánál volt egy kis változás), illetve itt most már mindenkinek be kellett mondania a preferenciáját is (mármint, hogy kit gondol a kettő közül fontosabbnak). Utána – névsorolvasás stb. után – beindult a próbaszavazás: nahát ez az, ami a mai napra betette az ajtót … a nyolc definitorjelöltre ki kellett osztani nyolcszor 150 cédulát, azt összeszedni … utána összeszámolni a rajta lévő voksokat … ennek a megpróbáltatásai szerencsére az elnökség előre látta, ezért a szavazás után a káptalani tagok elhagyhatták a káptalani termet, addig amíg a szavazatok összeszámolása folyt (kb. másfél óra) … úgyhogy viszonylag nyugodtan lehetett számolgatni. Előre azt gondoltam, hogy ilyen jelölt-, sőt preferencia bemutatás után szinte fölösleges már szavazni, hisz minden le van „zsírozva” … hát az eredmények egészen más mutattak. Ezen volt, aki csodálkozott … más meg nem annyira. Az biztos, hogy a holnapi rendes szavazás eredményhirdetéséig bármi történhet … úgyhogy lehetnek még meglepetések a holnapi nap. No ez azt is jelenti, hogy holnap is lesz cédulázás bőven: hisz ismét ki kell osztani annyi cédulát mint máma, össze kell azokat szedni, meg kell számolni … s aztán csodálkozni kell az eredményen??
 
No még csak annyit, hogy az utóbbi napokban lemaradtak az imákról szóló beszámolók, de ... azért szoktunk imádkozni is ;-) (a tegnap este pl. vietnámiul volt az asztali áldás, ma délben meg - az új vikárius által - szuhaéliül ... szóval azért imádságos élet is van ;-))
 
Esetleg néhány kép a mai napról ...